A pénzügyi függetlenség kialakulása az életben,

Pénzügyi attitűdök, tudatosság és a gyermekkor - Pénzügyi Szemle online

a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben

A felnõtti státusz szociológiai szempontból történõ vizsgálatánál fontos megkülönböztetnünk egy objektív és egy szubjektív perspektívát. A fiatal felnõttek fogalmát az idõközben kiszélesedett nyelvhasználat értelmében csak a fiatal személyek korára vonatkozóan használjuk, a fogalom tehát a 18 és 30 év közötti korcsoportot tükrözi kicsit felnagyítva és általánosítva ezt a korcsoportot "Twens"-nek is lehetne nevezni.

E fiatal felnõttek között találunk olyanokat, akik az leválási folyamat minden dimenzióján elérték függetlenségüket és a felnõtti státuszt - anyagilag és társadalmilag önálló felnõttek.

Navigációs menü

A fiatal felnõttek között azonban olyanok is találhatók, akik a felnõtti státusz követelményeit csak részlegesen, tehát csak bizonyos dimenziókon képesek megvalósítani. Bináris opciók jelzői a továbbiakban nem önálló fiatal felnõttnek fogjuk nevezni. A nem önálló kifejezés a fiatal felnõttek életmódjára vonatkozik és azt a tényt hivatott közzétenni, hogy ezt az életmódot társadalomszerkezettõl függõ korlátozások jellemzik, amelyek minden, e korban járó fiatal személyt gátolnak abban, hogy a felnõtt szerep társadalmi elvárásainak megfeleljen.

A posztadoleszcencia kései fiatalkor fogalmat csak arra az adott életszakaszra vonatkozóan használjuk, amelyben a fiatal felnõttek a korlátozások nélküli felnõtti státusz eléréséig járnak.

Ez a szakasz - mint már fent említettük - egyénenként változóan hosszabb és rövidebb ideig is eltarthat. Ezek a személyek jól besorolhatók a Rosenmayr-féle csoportosításba Rosenmayr E csoportosítás egyik kategóriája így hangzik: "A szülõi gondoskodás végeztével az anyagi kötõdés további fenntartása".

Közvetlenül a nagykorúság elérése éves kor utáni fiatalok körében dominál ez a fajta nem önálló fiatal felnõtt típus.

Pénzügyi attitűdök, tudatosság és a gyermekkor Felnőttként jó eséllyel úgy fogunk viselkedni a pénzzel kapcsolatban, mint amire kiskorunkban rászoktunk, illetve mint amilyen mintát kamaszként láttunk. A pénzügyi attitűdök és a pénzügyi magatartás kialakulásában kiemelt szerepet játszik a család, az oktatás és a média is.

Az életkor növekedésével azonban egyre többen érik el a korlátozások nélküli felnõtti státuszt és ezáltal válnak a mi modellünknek megfelelõ önálló felnõttekké Vaskovics a. Feltételezzük, hogy a legtöbb nem önálló fiatal a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben még szülõi támogatásra szorul, vagy megfelelõ mennyiségû állami transzferszolgáltatást kap.

Ezenkívül azt is feltételezzük, hogy ezeknek a fiataloknak a szülei gyakrabban és nagyobb mértékben nyújtanak szolgáltatásokat gyermekeik számára, mint a társadalmilag önálló fiatal felnõttek szüleik. A kérdés az, hogy a nem önálló fiatal felnõttek életmódját és helyzetét a szülõi transzferszolgáltatások befolyásolják-e, és ha a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben, akkor milyen mértékben.

Pénzügyi attitűdök, tudatosság és a gyermekkor - Pénzügyi Szemle online

Feltételezzük, hogy az anyagi függõség további függõségeket és korlátozásokat von maga után - például. Az vizsgálandó, hogy a szülõi támogatás befolyásolja-e, és ha igen, akkor milyen mértékben a nem önálló fiatalok életmódját. A megváltozott magatartási mód Abból indulunk ki, hogy a fiatalok szülõi háztól való leválási formáinak tendenciája a as es évek óta az alábbi szempontok szerint változott.

Idõben késleltetett leválás: Ha a fiatalok szülõi háztól való leválását megfigyeljük, akkor az utóbbi idõben kései, illetve idõben késleltetett leválásról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy az elválás - az idõsebb generációval összehasonlítva - lassabban, idõben és korban késõbb következik be. Ellentétes folyamat figyelhetõ meg azonban a jogi értelemben vett leválás szempontjából, hiszen a nagykorúság betöltésének idõpontja a Részleges leválás: Abból indulunk ki, hogy a leválás egyes dimenziói egymással nem szinkronban, hanem idõben kicsit elcsúszva valósulnak meg.

Részleges leválásról beszélünk abban az esetben, amikor az önállóság nem jellemzi az összes leválási dimenziót, és ezeknek csak bizonyos területein jelentkezik. Abban az esetben például, amikor a jogi értelemben vett - és a közös fedél alól történõ - leválás teljes mértékben megvalósult, de az anyagi és szociális függõség még mindig fennáll a fiatal felnõtt és családja között.

Account Options

Fokozatos leválás: A szülõi háztól való leválást a szakirodalom a legtöbb esetben az életút egy konkrét idõbeli eseményeként tünteti fel, például a státuszváltást az iskolai képzések befejezése és ezután közvetlenül a munka megkezdése jelenti.

Mi abból indulunk ki, hogy a felnõtti státusz betöltése csak és kizárólag jogi szempontból kötõdik konkrét idõponthoz Példa erre az anyagi függetlenség megteremtése, az önálló munkahely és ezáltal önálló kereset által: eleinte a szülõk által folyósított zsebpénz, majd alkalmi és részidõs munkák után járó kereset, végül pedig a teljes állás után járó fizetés következik.

Reverzibilis leválás: Nem osztjuk a szakirodalom azon véleményét, miszerint a szülõi háztól való leválás a fiatalok életében folyamatosan elõrehaladó elõremutató folyamat. Egy, már csaknem teljesen megvalósított önállósodás is tönkremehet bizonyos területeken, például munkanélküliség következményeként újra visszaállhat az anyagi függõség.

a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben

A felnõtt státusz hagyományos megvalósulási formái szülõi háztól való leválás, iskolai és szakmai képzés befejezése, saját munkahely és önálló háztartás nagymértékben visszafordíthatóvá válnak Pais Ennek sok oka lehet: például az iskolai és szakmai képzés vége, partnertõl való elválás. A közös fedél alól történõ leválás is hatályát veszti a szülõi házba történõ visszatéréssel. A leválási folyamat során visszaesések és törések következhetnek be, Pais ezt a leválási metódust követõ generációt "Jo-jo generációnak" nevezi.

A szülõi háztól való leválás során megváltozott magatartási formák - amelyek tulajdonképpen a társadalmi fejlõdéssel okozati összefüggésben állnak - közvetlen hatást fejtenek ki a szülõk és a gyermekek közötti transzferkapcsolatokra.

Tartalomjegyzék

Egyre több Ebbõl kifolyólag új elvárások jelentkeztek a szülõk magatartására vonatkozóan, amik alól a legtöbb szülõ nem tudja, vagy nem akarja kivonni magát.

Vizsgálódásunk kérdése, hogy mely vonatkozásban keletkeznek ezek az intergenerációs elvárások, és milyen reakciót váltanak ki mind a szülõk, mind pedig a fiatalok részérõl. Tisztázandóak azonban azok a kérdések, hogy a fiatalok különbözõ társadalmi csoportjainak mely tagjai érik el csak hosszú idõ után a felnõtti státuszt. Rászorulnak-e ezek a fiatalok - és ha igen, akkor milyen mértékben - a szülõi, illetve az állami támogatásra?

Kapnak-e - és ha igen, akkor kitõl és milyen formában - a A posztadoleszcencia és a családi transzferszolgáltatások összefüggései Transzferszolgáltatások alatt azokat a kölcsönös segítségnyújtási és támogatási formákat értjük, amelyek az erõforrások rendelkezésre bocsátásával a rászoruló kitûzött céljainak elérését szolgálják.

Ez különbözõ módon valósulhat meg: például pszichoszociális, háztartási- vagy munkajellegû támogatás, financiális segítség révén. Az ilyen transzferszolgáltatásokból bizonyos intenzitás és rendszeresség esetén stabil transzferkapcsolatok alakulnak ki, amelyek a generációs- és a családstruktúra fontos dimenzióját képezik. Minket most elsõsorban azok a transzferszolgáltatások érdekelnek, amelyeket a különbözõ generációkhoz tartozó családtagok egymás számára nyújtanak, különös tekintettel azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a szülõk nyújtanak felnõtt gyermekeik számára.

A családi transzferszolgáltatásoknál azonban figyelemmel kell lennünk a felnõtt gyerekek által idõs szüleiknek nyújtott szolgáltatásokra is.

Belépés az oldalra

Az, hogy mely családtag kinek milyen szolgáltatást nyújt, többek között a család fejlõdési fázisától függ: a család növekedési fázisában a szülõk által a gyermekek számára nyújtott szolgáltatások jellemzõbbek, míg késõbb - amikor a szülõk már ápolásra szorulnak - a gyermekek által a szülõk részére nyújtott támogatások dominálnak.

Témánk szempontjából azonban itt a szülõtõl gyermek felé irányuló transzferszolgáltatásokat vizsgáljuk. Azoknak a szolgáltatásoknak a formáját, intenzitását és idõtartamát vesszük figyelembe, amelyeket a szülõk a fiatalok, különös tekintettel a nagykorú gyermekeik év számára nyújtanak. Az anyagi támogatás, illetve a munka- és háztartási jellegû szolgáltatások intenzitása és rendszeressége esetén családi intergenerációs anyagi és nem anyagi jellegû transzferkapcsolatról beszelünk.

Az itt vizsgált családfejlõdési szakasz a gyermekek szülõi háztól való elválásának szakasza. Feltételezzük, hogy a családon belüli transzferszolgáltatások a felnõtt korú gyermekek szülõi háztól való leválása után is fontos szerepet játszanak.

Kiindulópontunk ezen kívül az, hogy az anyagi és nem anyagi jellegû transzferkapcsolatok jellege és kiterjedése - bár erre eddig kevés figyelmet szenteltek - a fiatalok szülõi háztól való leválási folyamatának fontos dimenzióját képezik.

a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben

Feltételezzük, hogy a családon belüli intergenerációs transzferszolgáltatások és transzferkapcsolatok függenek a különbözõ társadalom-szerkezeti összetevõktõl, különös tekintettel az alábbi alkotóelemekre: képzettség, bérezés, foglalkozás, állami transzferszolgáltatások, lakáspiaci helyzet Vaskovics b, c. Ezeket a családon belüli intergenerációs transzferkapcsolatokat természetesen a társadalmilag meghatározott generációs kapcsolatok és az éppen vizsgált közösség szociálszerkezeti összefüggésében kell figyelembe venni.

Ezekben az intergenerációs kapcsolatokban relatív stabil szerkezeteket példákat, típusokat lehet megfigyelni, még akkor is, ha ezek az idõ múltával és a vizsgált társadalmak összetételének megfelelõen különbözõek.

Abból kell kiindulnunk, hogy a különbözõ életszakaszok szélessége, hossza és személyi konstrukciója, s ebbõl adódóan ezek személyes következményei a fiatal felnõttekre nézve a társadalom szerkezeti összetevõitõl függnek, s ezekkel változnak.

A fiatalok szülõi háztól történõ leválása olyan folyamat, amely más-más dimenzióban, különbözõ tempóban és eltérõ idõpontban valósulhat meg.

a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben

A felnõtté válás jegyei - mint például a pénz kezelése, a szexuális kapcsolatok és a partnerválasztás terén tanúsított önrendelkezés - sok fiatal esetén már jóval a nagykorúság elérése elõtt megfigyelhetõk. Másrészrõl ezek a fiatalok anyagilag a nagykorúság elérése után is függõek maradnak szüleiktõl.

Ez az új, önálló életszakasz a posztadoleszcens életszakasz kialakulása a modernizációs folyamat elõrehaladásának következménye. A gyermekek anyagi önállósodása egyik legfontosabb dimenziója a szülõi háztól való leválásnak és a felnõtté válásnak, ezt azonban csak a szülõi transzferszolgáltatások figyelembevételével lehet megmagyarázni mind a nagykorúság elérése elõtti és utáni, mind pedig a szülõi háztól való elválás elõtti és utáni idõszakban.

Ugyanígy a saját, önálló lakás kérdése is fontos dimenziója a szülõi háztól való elválásnak. Ez azonban általában csak fokozatosan és lassan történik. Itt fontos szerepet játszanak a társadalomszerkezeti feltételek és körülmények, különösen ott, ahol a fiatalok számára például Magyarországon nincs mód külön lakás finanszírozására és ezért gyakran - házasságkötés és családalapítás után is - a szülõkkel kénytelenek hosszabb ideig együtt élni.

Belépés az oldalra

Az itt tárgyalt kérdések mellett még más összefüggéseket is felvet a posztadoleszcencia, mint hogy a leválás folyamata hogyan valósul, illetve valósult a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben különbözõ társadalmakban, illetõleg, hogy ezek milyen külön terheket jelentenek a családok számára.

A kérdés az, hogy elõbb, vagy késõbb jelentkezik a szülõi háztól való leválás folyamata, milyen kiterjedt a posztadoleszcens életszakasz, és milyen szerepet kapnak az intergenerációs anyagi és nem anyagi jellegû transzferkapcsolatok - különösen a szülõi transzferszolgáltatások - a különbözõ gazdasági és társadalmi a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben mellett.

a pénzügyi függetlenség kialakulása az életben

Hogyan változtak mindezek az elmúlt évek során, és mennyire vannak minderre befolyásoló hatással a megváltozott képzési, foglalkoztatási, biztosítási és lakhatási körülmények és szerkezetek?

Olvassa el is