Bináris hibák dekódolása,
Az előző részben leírtak fényében az Alice és Bob közötti kommunikáció konkrét tartalmától a továbbiakban teljesen elvonatkoztatunk.
- Hogyan lehet pénzt keresni az üzleti tervben
- Amikor bináris opciók jelentek meg
- Pénzt keresni a fogadásokban
- Opció a JSC-ben
- Kezdeti betétet adó bináris opciók
- В любом случае Арчи хотел, чтобы вы знали: со мной и Эпониной здесь обращались очень хорошо, нам не причинили никаких неприятностей, а похищены мы были лишь потому, что тогда октопауки не могли придумать другого способа установить с нами контакт.
Azt egy 1-esekből és 0-ákból álló bináris sorozatnak fogjuk tekinteni. Most folytatjuk információelméleti kitérőnket, és megismerkedünk az átviteli csatornával, amelynek feladata bináris opciók mennyit kereshet véleményeket a sorozatot eljuttatni Alice-tól Bob-hoz.
De vajon milyen negatív hatással van a csatorna a rajta átküldött bitsorozatra? Hogyan védekezhetünk e negatív hatás ellen?
Ennek mik az elvi korlátai? Miért lehet elolvasni egy CD-t akkor is, ha megkarcolódott?
- Hibajavító kód, csatornakódolás, Hamming-távolság - YOUPROOF
- Információ- és kódelmélet | Digitális Tankönyvtár
- Он осторожно обошел угол, поглядел в обе стороны голубого коридора.
- Hibajelzés és hibajavítás
- Нет, мы не знаем ничего даже о том, как он отреагировал на предложение Элли.
- А потом зевнула и свернулась калачиком.
Mi az a hibajavító kódolás és hogyan működik? Ebben a részben erről lesz szó… Az eddig megismert információátviteli modellünk eddig két komponenst tartalmazott. Az információforrásról és a forráskódolóról a 2. A forráskódoló feladata az információforrásból érkező digitális információ legyen az kép, hang, szöveg, vagy bármi más bináris adattá konvertálása.
Ez az adat azután bináris hibák dekódolása kommunikációs csatornán keresztül eljut a vevő oldalra, ahol a forráskódolás megfordításával Bob számára értelmezhető információvá kép, hang, szöveg, vagy bármi más alakul vissza. Az alábbi ábrán a kommunikációs csatornával kibővített modell bináris hibák dekódolása Információátviteli modell részlet Megjegyezzük, hogy matematikai szempontból irreleváns a csatorna jellege, az információ átvitelének időbeli lefolyása, mint ahogyan az is, hogy az információ Bob-hoz való megérkezését mennyi idővel előzi meg ennek az információnak az Alice általi előállítása és elküldése.
Gondoljunk csak például valamilyen CD-re írt adatokra. Nevezetesen: a csatornába küldött és a túloldalra megérkező bitsorozat bizonyos valószínűséggel különbözni fog.
4. rész: Alice és Bob félreérti egymást
Ennek az oka egész egyszerűen az, hogy a biteknek bármilyen valós csatornában mindig van valamilyen fizikai reprezentációja. Ez a reprezentáció a fizikai behatások következtében deformációkon megy keresztül. Bizonyos esetekben ezek a deformációk elegendően nagyok ahhoz, hogy a csatorna túloldalán egyes biteket hibásan detektáljunk.
- Bináris opciók bnary optonok
- Bitcoin kurzus kezdete
- Bináris opciók előrejelző szoftver
- Opció vételi jel
- Míg az oldalon pénzt keresni
- Ум Ричарда зашкалил, когда до него по-настоящему дошло назначение Эмбриобанка.
Az ilyen eseteket bithibáknak nevezzük. Egy bithibának nagyon kicsi a valószínűsége, viszont a nagyszámok törvénye miatt ez mégis viszonylag gyakran előfordul.
Ráadásul — ha csak az előző részben bemutatott példára gondolunk — a legtöbb esetben sokszorosan összefüggő adatokról van szó. Ilyen esetekben már egyetlen hibásan detektált bit is lehetetlenné tenné az értelmezést a túloldalon.
Ezzel a problémával mindenképpen kezdenünk kell valamit, ezért az alábbiakban erről lesz szó. A csatorna negatív hatása Nézzünk először egy életszerű példát.
Információ- és kódelmélet
Tegyük fel, hogy a csatornánk egy egyszerű rézkábel, amelyen a bináris szimbólumokat azonos időközönként bekövetkező egyenáramú impulzusok reprezentálják. Egy adott impulzus magassága határozza meg, hogy őt bináris 0 vagy 1 szimbólumként kell értelmezni a túloldalon.
Például a 0. Így a vételi oldalon egyértelműen eldönthető, hogy hol vannak a bithatárok, illetve hogy milyen bitről van szó.
Alice és Bob
Például a bitsorozatot reprezentáló elektronikus jel alakja bináris hibák dekódolása adó oldalon valahogy így nézne ki: Elektronikus jel adó oldal Nyilván az a célunk, hogy minél rövidebb idő alatt bináris hibák dekódolása több bit, azaz végsősoron minél több ilyen impulzus haladjon át a csatornán.
Minél rövidebb ideig tartanak azonban ezek az impulzusok, annál meredekebbek lesznek az impulzusok fel- és lefutó élei. Sajnos azonban a rézkábelnek megvan az a hátrányos tulajdonsága, hogy ezeket a hirtelen jelváltozásokat csillapítja. Ráadásul ez a hatás rohamosan növekszik a kábel hosszának függvényében. Ezért előfordulhat, hogy a vételi oldalhoz már az alábbi deformált jel fog érkezni: Elektronikus jel vételi oldal Sajnos ebben az esetben a második bitnek megfelelő impulzus olyan mértékben deformálódott, hogy a vételi oldalon már nem lehet megállapítani, hogy a magassága melyik bináris szimbólumnak megfelelő sávba esik.
Következő 3. Hibajelzés és hibajavítás Amint a második fejezetben láttuk, a kommunikációs csatornáknak eltérő karakterisztikáik vannak. Bizonyos csatornák esetében — mint például a telekommunikációs hálózatokban alkalmazott optikai kábeleknél — elhanyagolható a hibaarány, így az átviteli hibák ritkák.
Ezáltal nem lehet eldönteni, hogy az Alice által küldött bináris sorozat avagy pedig a volt. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ez mekkora félreértésekhez vezethet egy Alice és Bob közötti kommunikációban. A fenti egy tipikus példája az úgynevezett törléses bithibáknak. Ilyen hibákról akkor beszélünk, amikor a vételi oldalon egy adott bitről nem tudjuk eldönteni, hogy 1 vagy 0 volt-e, csak azt látjuk, hogy hiba történt abban a bitpozícióban.
Add meg az email címed, hogy értesülhess a legújabb tartalmakról!
Ennél sokkal kellemetlenebbek az úgynevezett átállítódásos bithibák. Ilyenkor bináris hibák dekódolása egyszerűen 0 helyett 1-et vagy 1 helyett 0-át detektálunk, vagyis a vételi oldal a hiba tényéről sem szerez tudomást, az rejtve marad a számára. A bináris hibák dekódolása átviteli csatornák fontos jellemzője, hogy egy-egy ilyen hiba átlagosan milyen gyakran következik be.
Ez határozza meg ugyanis annak valószínűségét, hogy egy a csatorna bemenetére küldött bitsorozat hibásan lesz detektálva a túloldalon.
A matematikában egy esemény bekövetkezésének valószínűségét egy 0 és 1 közötti számmal jellemezhetjük. Amennyiben sokszor végrehajtjuk ugyanazt a kísérletet, és megmérjük ezek közül azon esetek arányát, amikor a kérdéses esemény bekövetkezett, akkor ez az arány közel lesz egy jól meghatározott 0 és 1 közötti számhoz.
Minél több kísérletet végzünk, annál közelebb. Ezt a számot nevezzük az adott esemény valószínűségének. A 0 valószínűség ennek megfelelően azt jelenti, hogy az adott esemény soha nem következhet be, míg a biztosan bekövetkező esemény valószínűsége 1.